Szenteste előtti éjszaka a viszketés ébreszt három óra körül. Fekszem a sötétben és vegán recepteken gondolkozom. Nem tudom, honnan jönnek, mert soha nem foglalkoztatott a téma. Hét órára van időpontom a kozmetikushoz, mert bár szingli vagyok, mégsem állhatok Jancsi mellett csúnyán a karácsonyfánál. A szalonban a pulton szórólapnak nézek egy negyvenezer forintos ajándékutalványt. Nyers vegán kurzust hirdet, és már tenném is a táskámba, de a kozmetikus szól, hogy az egy kozmetikai csomag mellé jár. Nagy röhögés. Végül nekem adja, mert egy csomagot valakinek ajándékba visz majd, és tudja, hogy neki nincs szüksége az utalványra. Nagyon köszi! Én pedig hajlamos vagyok az ilyen jeleket jeleknek értelmezni, és azonnal tudom, hogy nem lesz halvacsora és tiramisu karácsonykor. Majd jövőre. Úgy határozok, hogy adok egy évet a vegánságnak. A makrélát, a mascarponét, a parmezánt és minden egyéb állati eredetű élelmiszert a barátnőm hűtőjébe száműzök.
Leporolom a gyümölcscentrifugát, és a reggeleket zöldség-gyümölcs koktéllal kezdem.
1 db szárzeller
4 db alma
1 db kígyóuborka
2 db citrom
1 db grapefruit
Én ezt a kombót állítottam össze magamnak, mellőzve minden tudományos alapot. Az összetevőket szabadon variálhatod, a szárzeller viszont legyen állandó. Szerintem a zöldségek közül a legnagyobb szuperhős. A fenti mennyiségből 3-4 adag lesz. Én nem facsarom frissen minden reggel, mert ezek a gépek nem úgy tisztulnak a valóságban, ahogyan a reklámokban, hogy csak megmutatod nekik három másodpercre a folyóvizet, és mehetnek is a szekrénybe. Viszont többet sem érdemes préselni, mert 3-4 nap után megromlik. Ha kihagyod a citromot, még hamarabb.
Nagyjából három hét elteltével soha nem tapasztalt mértékben kezd el viszketni a bőröm, és a folt is több a testemen. Miközben úgy vakarózom, akár egy bolhás kutya, rap dallamra a következőt mantrázom: Viszket, ha gyógyul. Viszket, mert gyógyul. Viszket, de gyógyul. Viszket, gyógyul. Viszket, gyógyul. Jeah! A hitem nem rendül meg, tudom, érzem, hogy jó lesz ez, csak nem szabad feladni. Három hónap után jön az áttörés. Nem vérpettyes alattam a lepedő, nem lyukad ki a pólóm ott, ahol a legtöbbet vakarom magam, és végre reggelig alszom.
Egyik napról a másikra lettem vegán egy évre tesztjelleggel, de három hónap után tudom, hogy soha nem térek le erről az útról.
