Sziasztok, az én nevem Manka. Egyik este felkerestem Esztert a házánál, hogy segítséget kérjek tőle, másnap el is vitt orvoshoz. Nagyon ügyes voltam, nem küzdöttem, nem fújtam vagy karmoltam, pedig be volt ám fisi-fosizva a bundás valagam rendesen. A vérvételt is egy máú nélkül tűrtem, és szerencsére negatív lett az eredmény.
Viszont sajnos a szájüregem fekélyes, amitől nagy fájdalmaim vannak. Kaptam két szurit, antibiotikumot és fájdalomcsillapítót. Eszter további egy hétig gyógyszerezni fog, utána vissza kell mennünk az orvoshoz. Ha jól reagálok a kezelésre, akkor ki fogják húzni néhány fogamat, leszedik a fogkövemet, és egészséges, boldog cicaként folytatom az életemet. Ha nem, akkor altatásban mintát vesznek, hogy nem vagyok-e daganatos. Nem szeretnék daganatos lenni. Eszter sem szeretné, és nem csak azért, mert egyelőre fogalma sincs, hogyan fizetné ki a kezelésemet. Most is sokat fizetett, de azt mondta, ez csak pénz, de legalább már nem szenvedek. Megkérdezte tőlem miközben simogatta a buksimat, hogy “Drága Lélek, milyen életed volt eddig?”. Nem meséltem el neki, mert már így is folytak a könnyei. Csak cukiskodtam neki egyet, és a szemébe nézve annyit mondtam, máú. Ettől elmosolyodott.
Két éjszakát a teraszon töltöttem párnákkal bélelt dobozban, végül megegyeztünk. Ha hajlandó vagyok megfürdeni, alhatok a nappaliban. Bevallom, egy kicsit tényleg büdi voltam.
A fülem vége le van csípve, de magam sem tudom, hogy baleset ért, vagy az ivartalanításomat jelölték-e így. A pocakomon nem egyértelműek a jelek.
2,8 kg vagyok, de amióta szedem a gyógyszereket, sokkal szívesebben eszem, mert már nem olyan fájdalmas a rágás. Ügyes, erős cica vagyok, meg fogok gyógyulni. Eszter megígérte, hogy minden tőle telhetőt megtesz értem, és én hiszek neki. Sajnos azonban megtartani örökre nem tud, mert van már egy örök társa egy cicafiú személyében. Szeretnék én is valakinek az örök társa lenni. Tudom, hogy az én koromban, 4 pluszos cicahölgyként nehéz megtalálni az igazit, de bízom benne, hogy valahol még rám is vár egy biztonságos, meleg otthon.
Hamarosan többet fogunk tudni az állapotomról, addig is, kérlek, osszátok meg a történetemet, hogy mire meggyógyulok, megtaláljam azt a helyet, ahol még hosszú éveket tölthetek szeretetben.
Hálás dorombolással,
Manka
